Makró fotózás telefonnal – Az apróságok köztünk élnek

Végre ez is eljött! Nagyon izgatott vagyok, mert most a legnagyobb kedvencemről szeretnék írni nektek, azaz a makró fotózásról. Szinte minden bejegyzésemben megemlítem, hogy a fotózáson belül ez a kedvenc témám, így alig várom, hogy megmutathassam a kis büszkeségeimet, amiket az évek során gyűjtöttem korábbi és mostani telefonommal. Ahogy a képeket elnéztem, a fejlődés erőteljesen látszódik rajtuk. Remélem tetszeni fog! 🥰


Tehát mi is az a makró fotózás?

A makró fotózás igazából közelfényképezést jelent. Lényege, hogy a fotózni kívánt témánkat úgy tudjuk képernyőre vinni, hogy az sokkal több részletet fedjen fel, mint amennyit szabad szemmel látnánk. Az emberi szem ugyanis csak 30-40 cm távolságra képes fókuszálni, az ennél közelebb lévő részleteket életlennek látjuk, vagy lehet, hogy észre sem vesszük. A makró fotózás azért nagyon hasznos, mert rengeteg részletet tudunk megfigyelni a segítségével például a kis rovarok, virágok esetében.


Miért olyan nehéz telefonnal jól makrózni?

Nos, rengeteg minden befolyásolja a képünk minőségét. Többféle eszközt is érdemes hozzá beszerezni, ha erre adjuk a fejünket, mert nem egyszerű. Először is fontos, hogy a kiszúrt témánk elég közel legyen, tehát fel kell vennünk a megfelelő gyújtótávolságot. Ez azt jelenti, hogy meg kell találnunk azt a távolságot, ami a telefonunknak kell ahhoz, hogy a kiszemelt tárgyunk éles maradjon, és emellett hatékonyan nagyítson. Az én Google Pixel telefonom viszonylag messziről fókuszál rá kellően, míg a korábbi, Huawei telefonom pont fordítva, nagyon-nagyon közelről élesítette a kis bogarakat. Azért ha belegondolunk, itt már alapból nehézségekbe ütközhetünk, mivel egy mozgékony pillangóhoz nehéz közel férkőzni egy nagy telefonnal. Akárcsak egy jó nagy méh, vagy dongó esetében. Aki fél valamelyiktől, annak nem lesz egyszerű, azonban nem lehetetlen. 🙂



A legnagyobb hibalehetőség a telefonos makró fotózás során a remegő kéz. Mivel a kép minőségét, élességét ez befolyásolja leginkább, mondhatni ezen áll, vagy bukik a dolog. A stabilitás érdekében érdemes beszerezni egy állványt, mivel a kezeket nagyon nehéz teljesen mozdulat mentesen tartani. Ezért ide kapcsolódik a vezetékes távkioldó is, mint például a nyomógombos headset, vagy az állványhoz tartozó expo gomb. Ez is abban segít nekünk, hogy még a gomb megnyomása se billentse meg a készüléket.

A fókuszálás szintén fontos lépés. Nem elég, ha csak oda tartjuk a telefont és puff, megnyomjuk a gombot. Ki kell találnunk, hogy hol szeretnénk élesíteni a képet, és hol legyen elmosódott. Az automatikus kamerák esetében egyszerű, hiszen egy érintéssel kiválasztjuk azt a pontot, amit élesnek szeretnénk látni. A mai telefonok ezt már gondolkodás nélkül nagyon szépen megteszik nekünk.



Pro módban viszont tudunk variálni az úgynevezett mélységélességgel is. Alacsony f-értékek mellett, mint például f/2,8-nál a mélységélesség is kicsi, így a fókusz pontosan a témára irányul majd, miközben a háttér életlen lesz. Ez a fókuszálás alapja.


Egy kiegészítő tipp, habár nekem még nincs, de nagyon szeretnék, és tervezem is, hogy a közeljövőben beszerzek pár jó minőségű telefonos makró lencsét. Aki ebben előrébb jár nálam, és volna ötlete, ne tartsa magában, szívesen fogadnék pár tippet erre vonatkozóan akár kommentben. Én az Apexel lencsékről hallottam eddig jókat, de még nem jutottam odáig, hogy vásárlásra adjam a fejem.

Na és akkor visszakanyarodva a képekhez, szeretnék mutatni párat az újak közül, amiket már az egy kamerás! Google pixel telefonommal készítettem. Azért a felkiáltójel, mert hát manapság már lassan minden telefon majdhogynem 5 kamerás, az enyém meg még mindig csak egy darabbal rendelkezik, mégis képes lefotózni egy dongó popóján a virágport. Egyszerűen imádom. ☺


Amikor rájöttem a mikéntjére, nem bírtam leállni vele.

Azt szeretem a legjobban a makró fotózásban, hogy a legapróbb lények is elérhető közelségbe kerülnek, és megfigyelhetem őket. A kis gombatelepeket, a kis fűszálakat, ahogy egy hangya méreteivel nézve hatalmasnak tűnnek. Szeretek ábrándozni, és ilyenkor mindig egy kis mesevilágba csöppenek, ahol, mint az Egy bogár élete, vagy a Z a hangya (azt is imádtam) című mesékben részese lehetek egy picit az ő apró életüknek. A fotózás pont ezért különleges számomra, mert olyan dolgokra világít rá, amelyeket egyébként lehet, hogy észre sem vennék.


Végezetül mutatok pár képet, most már csak írás nélkül, amelyek a szívemhez nőttek!

Kellemes nézelődést! 🙂


Az oldalon szereplő képek/bejegyzések saját készítésűek. A képek és tartalmak forrásmegjelölés nélküli használata, eltulajdonítása és sajátként való felhasználása a szerzői jogvédelem miatt tilos.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: